Egyre gyakrabban jelenik meg a nyomozó hatóságok előtti gyanúsításokban a vagyon elleni kisebb súlyú bűncselekményekhez kapcsolódóan pénzmosás gyanúja (Btk. 400. §) is olyan esetekben, amikor a gyanúsítás szerint „a körülmények alapján” nyilvánvaló kellett, hogy legyen az elkövető számára, hogy a vagyon bűncselekményből származik.
2021. január 1-jétől hatályos Btk. szerint, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A gondatlanság a vagyon eredetére vonatkozik, azaz az elkövető például kellő körültekintése hiányában nincs tisztában azzal, hogy a vagyon (pl. gépjármű, kerékpár, pénzösszeg) bűncselekményből származik, de az a közreműködést kimerítő elkövetési magatartást (pl. megvásárlás, tovább értékesítés) már szándékosan kell kifejtenie ahhoz, hogy a gondatlan pénzmosás a terhére megállapítható legyen.
Elegendő lehet tehát a gondatlan pénzmosás megállapításához, ha az elkövető nem bizonyosodott meg arról, hogy az alapbűncselekmény (lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés) elkövetője jogszerűen rendelkezhet-e az adott vagyonnal, ezért olyan esetekben is felelősségre vonható, ami a korábbi szabályozás szerint – szándékosság hiányában – orgazdaságot nem valósított volna meg.
